ओल्यां...

Olyan messze van a tekintet a szemtől,

messze a kép a hangtól,

olyan közel a szíved, összemarkol.

Nézem, amit látni akarok,

s nem látom, amit hallok,

elcsúszott a szinkron,

s már össze sem állíthatom,

csak topogok, egy színes gurítókocka tetején,

s lassúzok, egy csendes Schubert, lágy ölén.

Olyan más, olyan szép, olyan közel, olyan rég...