Levedlettem a testem, kiléptem.
Izzott a fény, átléptem.
Mocorog a féreg, kavarog a bél,
Csepereg az eső, visszafúj a szél.
Átadod a kezed, csattan a csapó,
Indul a film, véres a mankó,
Kettészel a csapó, leesik a kezed,
Üvölt a féreg, kiborul az eszed.
Benézek az ajtón.
Nevetve eszed,
amit a vérből kimárt a kezed.
Sikolt a kamera, eltörik a lencse
Zokogva borulok eléd.
Nem forog a film, nem forog a hang.
Elönt a bűz s a szemét.
Párolog előtted a szenny.
Torzít a fű, az ég, ami még kék,
Odafenn, rám kacsint a menny,
S én a poklod ölébe ülök.
Véredben fürdök.Eléd kerülök.
A férgek kozé lök.
Forog a film.Forog a hang.
Simogatsz, véres kezeddel,
Megcsókolsz, féreg itatta nedvvel.
Ölembe bújsz, szennyes testeddel.,
S én nem mozdulok. Nekem ez mind kell.
Hátradölök, beléd merülök.
Ülök,
A poklod ölébe züllök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szóld meg!