Írni akarok. Leírni apró, édes mozdulatokat, hosszú, heves társalgásokat, vicces szófordulatokat.
Le akarom írni. Szavaim gyarlóságát, egy papírra vetni, hogy megkövezzenek az emberek. Le szeretném írni a hatalmas álomködöket, amik tompítják az agyam, és öntudatlan állapotba repítenek. Beszélni akarok a betűkkel. Hozzád szólni, mosolyogni, szerelmet vallani a világnak.
Festeni a szóképekkel, akkora festményt, hogy belefulladjon minden szem, amit egy kicsit is átitat, szavaim áradata.
Ölni akarok. Gyilkolni, egyetlen egy őrült mondatommal. Halálra siratni minden elkeseredettet, pokolba juttatni minden bűnös, vezeklő lelket, ócsárló szavakkal, hazug állításokkal. Igazat adni a jónak.
Szeretni akarok. Teleírni a lelket kifogyhatatlan szenvedéllyel, parazsat rakni a hamura, s szétolvasztani a műanyagot minden prűd ember kebléről. Bűnös lesz a szavam, bűnné festem a szemeket, és legvadabb képeikbe is belemártom mocskos kezemet... Szerelmes leszel szavamba.
Learatom a zúgó betűket, s boglyába rakom őket, ha kell meggyújtom, ha kell, a lovak elé dobom, de akár beleerőszakolhatom hangszálaidba. Mondd ki! Vagy írd le. Vagy olvasd, és én leírom, csak mereven bámuld a lapot, és sikíts ha nem bírod. Csak könnyezzen a szemed, és fuldokolj. Csak ásíts ha unod, csak nevess. Én leírom. Én bevallom, és készen a szád elé tartom.
Harapd!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szóld meg!