Pirkadat,szuszogó bogarak,
messze ásítás, félő harangzuhatag.
Rám ömlő levegő hamisan sistereg.
Szememre fény nyalábok érkeznek,
de ott még mindig úszik a te fényed.
Úsznak, néha el-el révedeznek,
kérdezgetnek, feleselnek,
csókolóznak, szeretkeznek...
Majd pillanat: felnőnek,
nagy tavakban időznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szóld meg!