Éber álom, lefestem önarcképem: szürke foltok, a fekete vízfestéken.
Súrolja lábam a remegő földet.
Izzik a talpam.
Elfárad tekintetem, tűzzé lobban.
Hova szivárog vérem?
Eltévedtem magamban.
Dübörög szavamban az élet.
Most már nem félek.
Nem mozdulok, és semmi mást nem kérek.
szóld meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
szóld meg!