Vallomás

Elképzeltem:

Tiszta földön térdepelve, szemed nézem.

Hosszú fényben, csendben, kéken...

Furcsa látomás,

Erősebben, élesebben,

megijedtem.

Elkaptam szemem, s megremegtem.

Érzem kezed, hallom szíved,

Érintetlen.

Majd felébredtem:

Hosszú fényben szemed néztem,

és ott feküdtem: kezeden, szíveden.

Érintettem.

Érzékek szójátéka:

Szememmel csókollak,

szavammal simogatlak.

Számmal nézlek,

kezekkel beszélek.

Mégis féltlek,

és elérlek.

Két árnyalattal beszélek,

De ezer színnel szeretlek.